Az eltévedt demokrata

AlexNet


Ellenzéki tarolás az önkormányzati választásokon

Győztesek felelőssége

2019. október 14. 18:11 - Alex_W

Tegnapra örömünnepet kovácsolt magának az ellenzék: ahol összefogtak, ahol csapattá tudtak válni, ott nem egyszerűen megszorították a kormánypártot, hanem le is győzték. Mindenkinek köszönöm ezt a szép estét. 

Reggel már úgy éreztem magamat, mint egy box meccs szünetében, amikor a majdnem kiterült, és sok sebből vérző ellenzék összeszedte magát és a negyedik menet végén szédelegve feltápászkodott és bevitt egy gyomrost. Egy nem is akármilyen milyen ütést, amitől egy kicsit az ellenfele is szédelegve vonul a sarokba.

Igen a Fidesz még nincs legyőzve, Orbán ugyan szédelegve zuhant a mostani menet végén a sarokba, de mindenki tudja róla, még összeszedheti magát, és a következő menetben akár egyetlen ütéssel padlóra küldhet mindenkit.

A legnagyobb katasztrófa, ami az ellenzékkel történhet, hogy ott ahol tegnap nyertek, fél év múlva felbomlik a szövetség és hatalmi harcokba fulladva omlik össze az önkormányzat.

Ma ünneplünk, és számba vesszük a győzelmeinket, és szűk két évre szögre akasztjuk a kampányainkat, a következő menetre készülve.

A harcok után egy másik harc kezdődik, a mindennapok harca, az ellenzék megkapta a hőn áhított alkalmat, és bemutathatja, hogy igen is képes kormányozni, nem csak plakátokon és nem csak az ellenzéki színpadokon fontos az ember véleménye, hanem tényleg. A kis emberek kis mindennapjai, választási krumplitól és megafontól mentesen. 

Az ellenzék bemutathatja, hogy a demokratikus értékek melletti összezárás nem csak kampányfogás, hanem valódi és igaz érték. A megválasztottak felelőssége, hogy megmutassák a gyakorlatban, hogy nem az a különbség Fideszes és a ellenzéki között, hogy ki teszi zsebre a pénzt. Az ellenzék megmutathatja, hogy tisztesség és demokrácia mentén tényleg félre lehet tenni a gyilkos ellentéteket, és nem csak akkor segíteni egymást, amikor minden sarokról árgus szemekkel figyelnek a kamerák.

Ha ez bejön, és nem csak Karácsonyéknál, hanem Mindenhol Miskolctól Szombathelyig, ha minden most megválasztott ellenzéki becsülettel teszi a dolgát, és nem a marakodás érdekli: na akkor nem kell majd félni a következő menettől. Akkor majd igaza lesz Gyurcsánynak: ez a Fidesz Waterloo-jának kezdete. De addig még hosszú út vezet.

2 komment

Márki-Zay Péter is összefogást hirdetett

Össze kéne fogniuk az összefogást akaróknak

2018. augusztus 24. 18:26 - Alex_W

Nem minősítem Máki-Zay Péter augusztus 20-i beszéde mögött vajon mi húzódhat, mert elegem van az önjelölt, vagy kikiáltott ellenzéki megváltókból.

Ám ettől a - most még mellékes - sugallattól eltekintve MPZ-nek igaza van, mint ahogy Gyurcsánynak is az volt, amikor fél évvel ezelőtt a kampányban, szóról szóra ezt mondta: egy ellenzéki egy fideszes ellen.

De ennél ő sem ment tovább. Nem is mehet. Mert ugyan úgy, mint Gyurcsány, Márki-Zay sem képes, vagy egyszerűen gyáva a tabuk ledöntéséhez. Azt kimondják, hogy egy az egy ellen győzhető le a Fidesz, de azt nem, hogy ez tulajdonképp mit is jelent.

Mert a teljes összefogás nem azt jelenti, hogy majd én indítom a szimpi srácaimat és a többiek, mint szorgos kiskatonák, rám szavaznak. Nem, így a fidesz működik.

A teljes összefogás azt jelenti, hogy felelősséget vállalok a másikért. Az őszinte jobboldal felelős, hogy milyen baloldal van az országban, mint ahogy a baloldal is felelős azért, hogy milyen jobboldal van az országban. És mind a kettő felelős azért, hogy Orbánisztán van, létezik, s hogy a magyar miniszterelnöknek ezen a nyáron csak amiatt fájta a feje, hogy milyen színű legyen a kormánytagokat szállító csapatszállító repülőgép berendezésének a színe. Bézs, vagy valami oroszosabb, ami Trumpnak és Putyinnak egyaránt megfelel?

Itt a blogon már mutattam egy technikai megvalósítását annak az összefogásnak, ami legyőzhetné a Fideszt, de vajmi kevés visszhang volt rá. Talán nem is kell, mert tényleg nagyon technokrata volt. De lenne egy fontos üzenete van az egyszeri magyar embernek is, legyen az nyugdíjas, vagy fiatal, nemzeti vagy liberális, jobb- vagy baloldali: legalább olyan fontos arról beszélni, ami összeköt minket, amiben egyetértünk, mint amennyire fontos hallatni az egyedi hangunkat.

És igen balról el kell fogadni, hogy a Jobbik demokratizálódott, és tulajdonképpen az egyetlen demokratikus jobboldali párt, amit egyenlőre nem sikerült szétmorzsolnia a Fidesznek. (S igen, ebben a pillanatban és  végleg leírtam az LMP-t). Mint ahogy jobb oldalt sem kell szégyenleni, ha valaki szóba áll, beszélget, barátkozik, vagy épp politikai szövetséget formál baloldali vezetőkkel - legyen szó akár Karácsonyról, vagy Gyurcsányról vagy akárki másról.

Mert a következő választás nem a migránsokról fog szólni, hanem mint az idei: végre, több mint egy évtized után magára találnak e a demokratikus erők a magyar választáson, vagy  folytatódik a nyitott rejtett diktatúra, a kevesek istenítése, "a nem tetszik, hát el lehet menni" mentalitás ebben a szedett-vetett, jobb sorsa érdemes kis országban.

Vagyis arról, hogy összefognak-e mindazok,a kik összefogást akarnak.

1 komment

Liberális - Szocialista szövetség

Öngyilkos MSZP??

2018. január 16. 08:42 - Alex_W

Az egyszerű ellenzéki szavazók körében még mindig népszerű a teljes, a nagybetűs összefogás, hogy egyszer mindenki, Karácsony Gergely, Molnár Gyula, Fodor Gábor, Kunhalmi Ágnes, Gyurcsány Ferenc és Szél Bernadett (egyesek szerint még Vona  Gábor is) egy színpadra áll és együtt vonulnak a Fidesz ellen, egy jelölt, egy lista alapon.

Vágyálom, amit maximum a számítógépek választási kalkulátorai tudnak díjazni.

Ha meg lenne a hajlandóság a feltétel nélküli összefogásra, ha meg lett volna a hajlandóság, hogy mindenki feltartott kezekkel és prekoncepciók nélkül egyszerre ül a tárgyalóasztalhoz, talán működött volna. De lássuk be, mi magyarok, nemzeti hagyományainkhoz híven inkább hiszünk a mexikói felállásban, hogy mindenkinek a fejéhez fogjunk fegyvert. Egyszerűen nem bízunk annyira a szövetségeseinkben, hogy hátat merjünk nekik fordítani.

A hétvégén sokan értetlenül álltak, hogy a szeptember óta létező DK-MoMa szövetség felbomlott. Ahogy e sorok írásakor Gyurcsány Ferenc is megerősítette, az oka az, hogy a Modern Magyarországért Mozgalom és Bokros Lajos nem ért el akkora támogatást, hogy a nevüket felvétele ne okozna komoly fejfájást a Demokratikus Koalíciónak. Mert ugyan a közvélemény kutatások szerint a gyurcsányisták önmagukban érnek 10-13%-ot, de ez épp csak a bejutási küszöb felett lenne egy két neves listával. Ráadásul ha a formálódó szövetséget nézzük, egy DK-Együtt-Moma listára már a 15%-os bejutási küszöb vonatkozna, ami -- tekintve, hogy a választásokon egy meg egy sosem kettő -- kockára tenné mindhárom párt bejutását a Parlamentbe.

Megjegyzem a MoMa álláspontja is érthető, hisz ha most nem tüntetik fel a nevüket egy listán akkor törlik őket. Igaz a Mozgalom támogatottságával egy országos lista indítása is nehézkes lenne. Lehet, hogy számukra az lenne a legjobb, a legtisztességesebb, ha platformként testületileg egyesülnének a DK-val. Mondjuk Magyarországon ennek az esélye pont annyi, mint a teljes összefogásnak.

Hozzáteszem, az MSZP pont ezt a hibát követte most el. Ha lehet hinni a pletykáknak és Fodor Gábornak, akkor már formálódik egy MSZP-Párbeszéd-Liberálisok lista, aminek még matematikailag sincs ki a 15%-a. Mondjuk a Liberálisoknak a MoMá-hoz hasonlóan még az 1% se. Vagyis a nagy összefogás kényszerben a Szocialista Párt jó eséllyel aláírta a halálos ítéletét. Mondhatni kész öngyilkosság. Innentől őket csak az mentheti meg, ha a DK-t vagy az LMP-t be tudják vonni, ami jelenleg esélytelennek tűnik.

Úgy hogy remélem csak félreértés az egész.

Vagyis jelenleg el lehet engedni a népszerű slágertémát, az összefogást, inkább izguljunk a minél teljesebb együttműködésért. Vagy mindenki a saját ízlése szerint.

15 komment

207. Ellenzék

Töketlenek gyülekezete

2017. szeptember 29. 08:00 - Alex_W

Nem értem mit csodálkozik Botka azon, hogy ki akarják golyózni a miniszterelnök-jelöltségből - én csak azon csodálkozom, hogy miért vártak vele eddig? Mert ahhoz képest, hogy Szeged polgármesterének milyen jó ajánlólevelet adott a város; ahhoz képest, hogy mekkora önbizalommal, a győzelem tervével fogott az Orbán-kormány lebontásához, siralmas eredményeket ért el.

Botka párti voltam, nem tagadom, ám most úgy érzem magam, mint akit Isten megakart büntetni, ezért meghallgatta imáit.

Mert Botka 9 hónap alatt egy téglát sem bontott le az Orbán-rezsimből, ellenben sikereset szétvert minden kezdeményezést az ilyen-olyan összefogásra. Jobban szétverte a kormányváltók demokratikus gyülekezetét, mint az Orbán tehette volna, ha a lopott vagyona minden fillérét az ellenfelei lejáratására költötte volna; tálcán nyújtva Orbán Viktornak a következő kétharmadot. És az egész csak arra volt jó, hogy immár a szebb napokat látott vörösök sincsenek a kanyarban sem, és a Jobbiknak jelenleg ezerszer nagyobb esélye van arra, hogy a kormányt váltson, mint a demokratikus siserahadnak.

image.jpg
Ritka alkalom: egy színpadon, egyszerre minden ellenzéki pártvezető.
Csodálom hogy itt nem estek egymásnak, pedig a sajtóban sokszor kígyót-békát kiabálnak egymásra. Lehet, hogy itt rontottuk el: addig nem kellett volna leengedni őket a színpadról, amíg minden vitás kérdést nem tisztáznak, s nem írnak alá együttműködést - vagy legalábbis meg nem támadási szerződést!

 

A számok jól mutatják: a választók el akarják zavarni Orbánékat, ha lenne olyan demokratikus erő, mely képes erőt felmutatni. De az ellenzék egyenlőre a 2013/2014-es úton jár, miközben természetesen Botkától Karácsonyig mindenki mantrázza, hogy tanultak az előző választási kudarcból. S mantrázva megint kifutnak az időből.

Mondjuk ki: az ellenzék összességében balfaszkodik és töketlenkedik. Miért?

Tán mert is túl nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy előre meghatározzák a leendő miniszterelnök személyét. Egyedül a sokat szidott-utált DK mondta ki, hogy előbb választást kéne nyerni. Egyedül szerencsétlen Gyurcsány Ferencnek nincs miniszterelnök-jelölti címe - Botka, Karácsony, Szél Bernadett mind-mind magára aggatta a címet, gondolom időnként összejárnak és összemérik kié a nagyobb, a szebb. - Most komolyan, akármennyire is jól mutatna a kormányfő bársonyszékben, ki hiszi el, hogy a Párbeszéd (vagy bármelyik) olyan erős párt, hogy Karácsony Gergelyből (vagy akárkiből) miniszterelnök lehet? Ha nyerünk, a választás eredménye úgyis megmutatja milyen felállásban lehet majd kormányozni, majd akkor kiválasztjuk azt a személyt, aki a kormányt vezeti.

Miniszterelnök aspiránsok helyett felelős pártvezéreket szeretnék látni, ám az előbbiekkel ellentétben ilyenekből meglehetős hiány van. Mint ahogy hiány mutatkozik kompromisszumkészségből, államférfiból és bizalomból is. Mindegyikből kéne még egy kicsi.

Az is benne van, hogy a Demokratikus Koalíció az MSZP minden imája és reménye ellenére nem pusztul ki, Botka minden érve ellenére Gyurcsány az egyetlen olyan ellenzéki politikus, aki telt házas fórumot képes tartani akkor is, ha az utcára szorul ki, ergo csak tud valamit. Naivitás azt hinni, hogy egyetlen ember miatt nem szavaznának egy közös listára, ha lenne. Például ma már nekem egyáltalán nem tetszik a Botka László, akkor én se szavazzak a Nagy Közös Listára, mert bár rajta van hat név is, akinek bírom a buráját, de ez a Botka gyerek - vagy akkor se Botka, se Gyurcsány, se Karácsony, se Széll, senki a húzó nevek közül ne szerepeljen azon a listán, nyerjenek egyéniben. Ha már itt tartunk, akkor rövidre zárnám a lista vitát: javaslom minden párt írja fel a javaslatait egy papírcetlire, mondjuk mindenki maximum hatvanat (mondjuk ez néhányuknál a teljes párttagságot jelenti!) és utána közjegyző jelenlétében sorsoljuk ki sorrendben a listát alkotó hatvan embert. 

Utána végre elkezdhetnénk kampányolni, elkezdhetnénk Orbánra olvasni a bűneit? Elkezdhetnénk dolgozni végre azon, hogy a szarból visszahozzuk ezt a kampányt? Elkezdhetnénk végre valami kis esélyt megmenteni a kormányváltásból, mielőtt végleg szertefoszlik?

S arról sem felejtkezzünk el, hogy Botka kezd Orbánhoz hasonlítani, hidak építése helyett árkokat ásni. Nem múlik el úgy hét, hogy ne sértené meg az ellenzék egy részét vagy egészét. Ám ami a sértegetésnél is rosszabb: ellenzéki ügyekben mindig olyan kemény, kompromisszum képtelen módon fogalmaz, készít javaslatokat, mintha ő találta volna ki a Golf-áramlatot. Kösz, már van egy regnáló istenkomplexusosunk, több nem kell.

Ha Botka keménykedni akar, akkor lenne kivel. Érdekes módon - ellenben az ellenzéki ügyekben történő megszólalásaival - választási lelkesítő beszédeiben mégis olyan visszafogott, puha, már-már megbocsátó a regnáló hatalommal szemben. Hibákról beszél bűnök helyett; megbocsátóan szól Orbánról ítélet helyett; korrekcióról, javításról újjáépítés helyett. Pedig a valóság az, hogy a rendszernek nem hibái vannak, hanem bűnei; Orbánt tavasszal el kell ítélni; a rendszert javítani nem lehet, hanem újjá kell építeni.

Az ellenzéki oldalon belül láthatóan működik a parlamentáris demokrácia, legalábbis az ellenzéki pártok jelentős része azzal van elfoglalva, hogy leváltsák egymást. Közben láthatóan senki sem törődik azzal, hogy a kárpátok plüss géniusza, a tacskó-Horthy (copyright: Bödőcs) az ellenzék nagy erőlködése eredménye képen nem csak újra kormányt alakíthat, de kétharmadot szerezhet....

Megjegyzés: akinek nem inge, miért hordja?!

5 komment

205. A DK szombati kampány nyitánya

Gyurcsány Ferenc hite

2017. szeptember 04. 10:00 - Alex_W

Őszinte vallomással kezdem: egyre kevésbé tudok, egyre kevésbé akarok hinni egy nagy közös ellenzéki összefogásban. Ezen szombati Gyurcsány Ferenc beszéde sem változtatott. Bár volt a beszédnek néhány olyan pontja, ami határozott előre lépés az ellenzék 2018-as kampánya szempontjából.

Először is létrejött egy Gyurcsány-Bokros megállapodás a Demokratikus Koalíció és a Modern Magyarországért Mozgalom közt. Ezt az tette ehetővé, hogy a DK bár balközép pártnak definiálja magát, mégis sokszínűsége, elfogadó jellege miatt határozottan képes uralni a választások szempontjából kulcsfontosságú középső, centrista szektort, így hidat tud képezni a demokratikus jobboldal felé, ahova MoMa, ezen kívül az LMP és minden jel szerint a Momentum is tartozik.

Ez lehet, hogy egyeseknek baloldalon ijesztő, de az az igazság, hogy aki meg akarja állítani az ország darabokra esését, annak ilyennek kell lennie: nem kell szégyellnie, ha a demokrácia helyreállítása érdekében más demokratikus pártokkal össze mer fogni. Aki ezt nem tudja belátni a baloldalon, az nem a rendszerrel elégedetlen, csak másik kedves vezetőt szeretne.

Ráadásul két komoly, tiszteletben álló, s a múltban már bizonyított figura szövetkezett: Bokros és Gyurcsány - bár közösen sosem kormányoztak, a maguk idejében becsülettel kiálltak az ország érdeke mellett és ha kellett, akkor népszerűtlen intézkedéseket hoztak meg, sokszor akkor is, ha tudták hogy a saját bukásukhoz vezet. A történelem mégis őket igazolta. A Bokros-csomag számos eleme a mai napig hatályos, A Fidesz sem 1998-as sem a 2010-es győzelme után nem nyúlt hozzá. Gyurcsány  esetén a kép nem ilyen tiszta, de tény, hogy a DK - bár az MSZP-sek sokszor remélték - még mindig nem csuklott össze, még mindig él, fejlődik, működik - s ez pont az MSZP-ről nem igazán mondható már el.

Ráadásul, ha a pletykák igazak, a Bokros Lajos és Gyurcsány Ferenc kézfogása minden naracsvérű fideszesnél inkontinencia problémákat okozott.

A másik pont, amikor felcsillant a szemem, az Ferenc keresztyén politikai hitvallása volt.

Mikor a magyarországi keresztyén egyházak elfelejtkezvén fő feladatukról, a bűnbocsánat és az isteni szeretet, az első szeretet hirdetéséről, s inkább lesznek az állampárt egy templomos frakciója, mintsem Krisztus igaz képviselői a földön, pont akkor a legváratlanabb helyről kapjuk a legőszintébb hitvallást, Gyurcsány Ferencét.

Ferenc hisz a keresztyén értékekben, hisz abban, hogy a keresztyénség tartotta meg és formálta az ezeréves történelmünket. Hisz az igaz keresztyén értékekben, ha úgy tetszik, hisz az igazi keresztyén Európában. Hisz abban, hogy az államnak nem kell megvédeni a keresztyénséget, hisz megvédi az önmagát. Hisz abban, hogy az állam akkor igazságos, ha vallási, felekezeti megkülönböztetés nélkül végzi a feladatát. Meg van az a keresztyéni alázata, hogy egyedül Istent tartja tökéletesnek és nem hiszi, hogy ő jobban tudja.  

Lehet hogy politikai számításból ad segédkezet azoknak a hívőknek, akiknek elege van az átpolitizált egyházi élettől, lehet hogy politikai számításból erősíti meg azokat a keresztényeket, akiknek elege van püspökeik ostobaságából, krisztus- és bibliatagadó megnyilatkozásaiból, de akkor ez jó matematika. Ám nem hiszem, hogy valaki számításból képes lenne kép mutatás nélkül tenni bizonyságot, anélkül hogy előtérbe nyomná magát és egyes szám első személyben fényezné magát. Mert ő a a keresztyén hit értékeiről beszélt, arról ami igazán bibliai: a keresztyén gyökerek, a keresztyén értékek megbékélésre, és segítségnyújtásra, békés munkára és összefogásra köteleznek minket.

Ezektől még nem fog nem fog Orbán veszteni, nem fog Gyurcsány nyerni, de talán egy lépéssel közelebb vagyunk hozzá, s ez megnyugvással töltötte meg eltévedt demokrata lelkemet.

A többi csak fecsegés.

37 komment

196. Momentum népszavazás

Kétciklus

2017. április 06. 09:00 - Alex_W

Nem vagyok egy Polgár Judit, de azért szoktam sakkozni. Bár nem vagyok jó, de mindig emlékeztet nagy igazságokra: ismerjem meg az ellenfelet, nézzem az egész táblát, és ne csak a saját lépéseimmel legyek tisztában, hanem az ellenfélével is. Pont mint a politikában.

A Momentumnál késnek a világmegváltó nagy ötletek, így visszatértek a jól bevált recepthez és népszavazást kezdeményeznek. Ám most nem lesz olyan egyszerű a dolguk.

Egyrészről naivitás azt hinni, hogy a közvetlen politikai irányítás alá vont Nemzeti Választás (-ellenes) Iroda vezetői újra elkövetik azt a hibát, hogy félvállról veszik a Momentumot, és simán átengedik a kérdését - márpedig az olimpia ellenes kérdőívük átcsusszanásában az is benne volt, hogy a kérdést benyújtó szervezetet nem ismerte senki. Hát igen, az ismertség átka...

14732185_9f58e866f894a527c88851299b3bab8e_wm.jpg

Másrészről az első kérdésük annyira nyilvánvaló, hogy az NVI már annyi lexCEU ellenes kérdést kapott, mint amennyi aláírást olimpia ügyben ti leadtatok, így dr. Pállfy Ilona asszony nyugodtan elutasíthatja, késleltetheti az esélyesebbeket, vagy egyszerűen aláírja mindet, tessék versenyezni, egymás ellen gyűjteni az aláírásokat.

A másik kérdésükkel meg nem csak a Választási irodának lesz problémája, hanem nekem is. Mit gondoltok kedves Momentumos kollégák, mit fog tenni Orbán Viktor, ha átmenne a kérdésetek? Hátratett kézzel nézné, hogy néhány suhanc lebontja az évtizedes munkával, véres verejtékkel felépített EU konform putyinizmust? Irigylem a naivitásotokat.

A miniszterelnök sokkal tapasztaltabb nálatok, sokkal rutinosabb hatalomtechnikai kérdésekben. Ha Pálffy elnök asszony véletlen mégis átengedné a kérdéseteket, akkor egy pillanat alatt átmenne Erdogánba, átülne a Köztársasági Elnöki székbe, és az eredetileg az amúgy őnéki felújított Sándor-palotába költözne, Lázár Jánost kinevezné miniszterelnöknek és a Parlament szépen átcsoportosítaná a legfőbb végrehajtói hatalmat a KEH-be. Ja, és mielőtt elfelejteném: röhögne rajtatok a Sándor palota teraszáról.

Jobban belegondolva, lehet hogy tényleg átmenne a kérdésetek, elnézve az erdogáni példához való vonzódását ennek a Teszkós Napóleonnak, hisz tényleg nagy szolgálatot tennétek neki vele. Lenne oka meglépni a vágyott következő lépcsőfokot az EU-konform autokrácia kiépítésében. Sakk-matt.

25 komment

188. Botka interjú

Egy plusz egymillió szavazat

2017. január 30. 08:00 - Alex_W

Botka a hétvégén a Népszavának már arról beszélt, hogy hiteles politikusok és kétmillió szavazó hiányzik neki a miniszterelnökség megszerzéséhez. Pont úgy mint nekem, eddig egy-egy, mindjárt én is indulok a miniszterelnök-jelöltségért. 

Nyugalom, csak viccelek!

Miközben Magyarországon tapintható a feszültség a kormánnyal szemben - ki ezért, ki azért, de gyakorlatilag saját barátaikon és üzletfeleiken kívül már mindenki utálja a hatalmon lévőket -, mégis így kicsivel több, mint 400 nappal a választások előtt nem látszik, hogy komoly esélye lenne bárkinek Orbán Viktor kiütésére a következő választáson.

Botkának kétmillió választó hiányzik, több mint kétmillió ember pedig vár - nem Botka Lászlóra. Mielőtt a fejemhez vágnátok az előző posztot: nem azokról beszélek, akik most is a baloldal hívei, nem arról a néhány százezer emberről beszélek, akik MSZP vagy DK szavazók, vagy arról a pár ezer budapesti Párbeszéd vagy Együtt szavazóról beszélek: ők tudat alatt várták Botkát, aki kisebb-nagyobb kompromisszumok árán, de végeredményben mindegyik párt számára elfogadható jelölt. Most a politikából kiábrándult, a közvélemény-kutatásokban láthatatlan, bizonytalan többségről beszélek, akik csak élni szeretnének.

Ők hiányoznak Botkának - épp úgy mint nekem.

Csakhogy ezeket

az embereket nem érdekli, hogy Gyurcsány rajta van a listán vagy sem.

Sőt, nem érdekli őket egy olyan politikai erő, sem egy olyan ember, aki folyton csak Gyurcsány Ferenchez képest határozza meg saját magát. Pláne, hogy egy olyan embert tartanak origónak, aki szerintük megbukott.

Nem fognak szavazni egy olyan emberre, egy olyan erőre, aki saját fegyvertársától jobban fél, mint az ellenfelétől. Végkép nem fognak szavazni egy olyanra, aki nem képes egy volt miniszterelnök ambícióit felismerni, kezelni, nem képes a szelét saját vitorlájába fogni - márpedig Gyurcsánynak van szele, ez tagadhatatlan.

Nem fognak szavazni egy olyan emberre, egy olyan erőre sem, ami képtelen szövetséget kötni. A szövetségkötés pedig kicsit olyan mint a házasság: szövetkezünk egy adott célra,  a célon túl nem adjuk fel magunkat. Az MSZP kiegyezhetne a DK-val, megbékélhetne Gyurcsány Ferenc emlékével, ha lennének saját értékei, ami mentén tudna politizálni. Talán elő kéne venni a kamrából, a nagymama befőttjei mellől...

Ha baloldalon - a nagyok éppúgy, mint a kicsik - képesek lennének felfogni, hogy a politika az alkuk és szövetségkötések művészete, most nem erről kellene posztot írnom, és nem arról kéne lamentálnom, hogy milyen is az ideális miniszterelnök-jelölt. Helyette lenne egy nevünk, én pedig mehetnék a dolgomra.

Viszont lenne egy olyan ember, aki képes a problémára fókuszálni, aki nem a bolhából csinál elefántot, aki önálló értékei mentén és nem Gyurcsány Ferenchez képest határozza meg magát, aki képes szövetségeket kötni, anélkül hogy ez azt jelentené számára, hogy feladja magát: az ilyen ember értelmetlenné tenné a baloldali megosztottságot és még Gyurcsány Ferenctől is nagyobb félelmet gerjesztene a Fideszben. Arról nem is szólva, hogy sokaknak kedvére való lenne, hogy úgy mondjam: tarolna, mint a meginduló alpesi lavina.

A nagy kérdés, hogy ilyen ember-e Botka László.

70 komment

187. Botka az MSZP miniszterelnök jelöltje

Mesterséges viharok

2017. január 24. 10:00 - Alex_W

Mikor Botka László beszállt a miniszterelnök-jelölti versenybe, a baloldali plebsz halkan suttogott titkos, ám nem titkolt vágya teljesült. Ezzel együtt beteljesedni látszik egy régi átok is: akit Isten meg akar verni, annak teljesíti a kívánságait.

Lássuk ki az a Botka László: 15 éve Szeged polgármestere, ám a parlamenti munka sem idegen tőle: 1994 és 2014 közt két szakaszban összesen 16 évig volt az országgyűlés tagja, ahonnan legutóbb a megváltozott összeférhetetlenségi szabályok miatt távozott. Komolyabb botrányok nem fűződnek a nevéhez, pedig láthatóan régi motoros. És még mindig fiatal: mindössze 46 éves.

Bár Szegeden hangos ellenzéke van, de ez inkább hangerőben nyilvánul meg, hisz 2002-es megválasztásától kezdve nem tudták igazán megszorongatni, mindig magabiztosan zsebelte be a polgármesterséget. Még akkor is, amikor a közgyűlésben többségben ült az ellenzéke. És ami nagyon csodálatos ezekbe a konfliktusokba Szeged sem roppant bele, sőt.

Szóval Botka László tud valamit. Nem véletlen kapacitálták már évekkel ezelőtt is az MSZP-ben, hogy legyen elnök, legyen a párt későbbi miniszterelnök jelöltje.

Most hogy ő lett, a balos sajtó-blogok a baloldali mikro-pártoknál is hevesebben ugrott a témára, hogy milyen lesz, ha a két erős ember, a Demokratikus Koalíció Gyurcsány Ference és az anyapárt MSZP Botka Lászlója egymásnak ugrik: mindenki vérontást vizionált. Vagy inkább: mindenki előre dörzsölte a kezét, hogy milyen jó kis vére ütközet lesz itt: fújták a szelet, hátha vihar lesz belőle.

10b.jpg
Botka és Gyurcsány: nyerő páros?

 

Pedig igazából Botka és Gyurcsány közt nincsenek kibékíthetetlen ellentétek. Sőt szerintem mind a két ember realista annyira, hogy felülemelkednek olyan apróságokon, hogy ki van a listán. Különösen azért, mert a miniszterelnök semmit sem ér, ha nincs valaki, aki a parlamenti többségét vezeti, márpedig amennyire jó lenne Botka miniszterelnöknek épp oly jó és fontos lenne, hogy Gyurcsány vezesse a parlamenti többséget, ami leveszi miniszterelnök válláról a törvényalkotás nehézségeit, hogy a kormány a kormányzásra koncentráljon. Mert nem hiszem, hogy Gyurcsánnyal ne lehetne nyerni, de nélküle közel lehetetlen. Kell lennie egy okos és reális középútnak.

Ez az út, amitől Orbán retteg, mert így nem nyerhet.

Ami pedig az Együttet és a Párbeszédet illeti: uraim négy évük volt arra, hogy tábort építsenek, áttörést érjenek el, üzenetüket mégsem hallotta meg a magyar társadalom. Szerintem az is a realista liberális demokrácia része, hogy időnként felismerjük mikor kell kompromisszumot kötni. Máskülönben ők sem jobbak az olyan szedett-vedett blognál (mint ez), nem többek mesterséges viharkeltésnél.

A Párbeszéd előválasztása - ami alapján elutasítják Botkát - jó ötlet, de lássuk be, elkésett. Idegen és szokatlan, mire megszerveznék és elmagyaráznák a liberális plebsznek, hogy miről van szó, már rég a kampányból veszik el az értékes idő. Márpedig az óra vészesen fogy. Példát mutatok: imádom az előválasztás gondolatát: mégis -slutty! - elengedtem.

Az Együtt-nek javaslom hogy változtasson nevet, mondjuk Magyar Virtus-ra. Az Együtt név értelmetlen, sőt inkább ordas hazugság, hisz lassan a választóktól is sikerül magukat különválasztani, mert szimpla értelmetlen virtuskodásból szeretne külön indulni. Még az sem biztos, hogy Külön több Együttes képviselő jutna be az országgyűlésbe, mint  amennyi az Egy Nagy és Közös és Oszthatatlan Listáról, ami egyáltalán nem az ördögtől való. Ez az egész csak egy nagy humbug, ami arról szól, hogy Bajnait elvesztve, az Együtt elvesztette saját hangját, és Zsuzsa, Péter és Viktor ezzel szeretne túlkompenzálni. Persze ez az út is nyitva áll, és nyugodtan végig mehet az Együtt rajta, hisz ha 1%-ot ér el jövőre, már bravúr lesz - de attól még ugyan úgy meghal az egész - izé.

Fejezzük be a mesterséges viharkeltést, mert most nem ennek van itt az ideje. Most szövetségeket kell kötni, s nem háborúzni, most ideje felülemelkedni az egyszemélyi sérelmeken, ideje nagyban gondolkodni - sőt ideje nagyot álmodni: Ideje leváltani Orbánt.

Szólj hozzá!

140. Európai Parlamenti választások éjszakája - 2014

Kérem a következőt!

2014. május 26. 09:00 - Alex_W

Megmondom őszintén nem voltam hajlandó este a körmömet rágni: megnéztem egy nagyon jó vígjátékot a Centrál színházban. Választás előtt annyi feltételes, sőt egymással ellentétes információ látott világot, hogy elemző legyen a talpán, aki rendet mer tenni ebben az őskáoszban, mely mértékre jellemző, hogy még azt sem tudták megítélni a szakértők pontosan, hogy a Bajnai-féle vitát ki nyerte.

Estére még cifrább lett a helyzet, amikor a Mandiner szivárogtatni kezdte a híreket - melyek később meglepően pontosak lettek: az MSZP veszített.

Nem kicsit, nem nagyon: ez bizony megsemmisítő vereség. Minden MSZP székházat el lehet adni, a maradékot lerombolni és behinteni sóval. Igazából a mai MSZP-ért nem kár.

Most belekezdhetnék egy nekrológba, de nem teszem. Egy kicsit még korai temetni - bár nem ártana. Mesterházy Attila biztosan megpróbál még keresztbe tenni a változásnak, pedig az egész baloldalnak és főleg a pártjának tenne nagy szolgálatot azzal, ha végleg elköszönne. Ma már számai vannak arról, mennyire nincs semmi keresnivalója a politikában.

Az is igaz, hogy az MSZP válságát könnyű lenne egy bukott pártelnök nyakába varrni, de nem lenne igazságos. Az MSZP-nek ugyanis nem Mesterházy Attila a legnagyobb problémája. Az MSZP mindig is azzal küzdött, ami előbb vagy utóbb a FIDESZ-t is utoléri: mivel nem volt utód nemzedék kinevelve, a párt sosem tudott ritmust váltani. Pontosabban egyetlen egyszer sikerült neki: az azóta - lehet pont ezért - kiutált Gyurcsány Ferenccel. Azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki órási munkát fektetett a Demokratikus Koalícióba, s a nagy rohanásban is mindig figyelt arra, hogy a saját nevével segítsen a fiataloknak és ismertté tegye nem csak a pártját, de annak képviselőit is. Ma egyedül Gyurcsány dolgozik aktívan azon, hogy ne csak most, de húsz év múlva is legyen pártja, egy fiatal, rugalmas, ritmusváltásra kész DK.

Az MSZP válsága - mely tegnap óta már számszerűen sem a baloldal válsága - ugyanis nem más, mint egy generációs, egy megújulási válság. Csak hogy a régi, a kiégett garnitúra ezt nem ismerte fel és pont azokat ijesztette el a párttól, akik a pártért dolgoztak volna. Ennek köszönhetjük ma az Együtt-PM formációját és a DK-t.

Bajnai is bizonyította, hogy ma Magyarországon nem csak a szenvedélyes Gyurcsányista beszédeknek, de a megfontoltabb, kicsit talán elitista, de határozott bal-liberális Együtt-PM-nek is van keresnivalója, talán több is mint amennyi elsőre látszik, hisz Bajnaiék pártja az elmúlt egy évben hibát-hibára halmozott, az elrontott választási szövetségek és elrontott kampányok mellett ért el egy nagyon szép, 7-8 %-közötti eredményt. Fáj belegondolni, hogy a hibák nélkül hol tartana az Együtt-PM korszakváltása.

Az EP választás után egyetlen kérdés maradt nyitott: a jövő. Az, hogy a baloldal vezetésében mennyire tud együttműködni a DK és az Együtt, valamint az, hogy helyi szinten mennyire szeretne keresztbe tenni nekik a haláltusáját vívó MSZP.

Kérdés, hogy Gyurcsány meddig bírja megtartani a lendületét, és kérés mennyi időbe kerül Bajnaiéknak a nagy "újratervezés", egyáltalán újra kell-e tervezni mindent, vagy csak elég elkerülni a múlt hibáit?

Egy valami viszont biztos: a baloldali politika életképes, sőt nagyon is van bázisa ma Magyarországon. Ez nem a baloldal válsága, mindössze szót kér a következő generáció.

9 komment

132. Fideszesek és fiatalok. Vagy mégsem?

Szexi liberalizmus

2013. november 29. 10:00 - Alex_W

Meglepő eredménytől volt pár hete hangos a sajtó: még a kormánypártot is meglepte - állítólag Giró-Szász András percekig csak hápogott tőle, mint egy kacsa, de állítólag még a szeretett vezírnek is lesett tőle az álla és egy pillanatra levette a szemét az épp aktuális Videoton meccsről - miszerint a fiatalok körében még mindig a Fidesz az állam álompárt.

De nem csak a Fideszt, de mindenkit meglepett. Hogy lehet, hogy az a párt, mely radikálisan megnehezítette a bejutást az egyetemekre, ami tulajdonképp teljesen ifjúság és oktatásellenes, vezet a fiatalok körében?

Egyszerű a válasz: mert cool Fideszesnek lenni. De legalábbis nem égő. Nem jár vele semmilyen egyéb megtiszteltetés, mint a liberálisokkal automatikusan járó homoszexualitás, vagy a baloldallal az automatikusan járó komcsizás. Mert ciki nem Fideszesnek lenni, de ha mégis, akkor legyél Jobbikos.

A bal-liberális körök egyszerűen elvesztették - a tán sose volt - szexiségüket. Egyszerűen nem vonzók.

Az ellenzék ugyanis elfelejtette, hogy nem elég okosnak lenni, de el is kell tudni adni magukat - és Orbán pont ez utóbbiban jó, nagyon jó, sőt világklasszis. Mindent le tud nyomni a híveinek a torkán: a rezsicsökkentés ellenére többet mutató számlákat, a "magyar csoda" ellenére csak stagnáló gazdaságot, növekvő munkanélküliséget és kivándorló fiatalokat; a csökkenő adók ellenére növekvő - és a szegényeken csattanó - állami elvonásokat.

Ennek az ellenszerét nem találja sehol az ellenzék. Se Mesterházy MSZP-je, se Bajnai Együtt 2014-e, de még Gyurcsány Demokratikus Koalíciója sem találja a szexepiljét, pedig vonzerő nélkül, fiatalok nélkül ezt a csatát nem nyerheti meg az ellenzék.

Nem az a gond, hogy papíron nem egyeztek meg. Nem az a gond, hogy nincs meg az az egy ember, aki vezetné az ellenzéket, hanem az, hogy a belső hatalmi harcok miatt az ellenzék nem képes felvenni a kesztyűt Orbán populista ferdítéseivel és hülyeségeivel szemben. Nincs senki, aki kiállna a "komcsizás"-nál és azt mondaná: "Miniszterelnök úr, furcsa dolog komcsizni hallani egy volt KISZ titkárt."

Vagy kiállna a liberalizmus mellett és azt mondaná: "Büszke vagyok arra, hogy liberális vagyok, mert a liberalizmus viszi előre a világot. Liberalizmus nélkül nem lenne köztársaság, sem közteherviselés, sem vallásszabadság. Mert mindaz, ami ma liberalizmus, holnap már a konzervatívok féltve őrzött értéke."

Mert kellene valaki aki megfogalmazza: "Baloldali vagyok. Büszkén vállalom, hogy kiállok a piacgazdaságban is a társadalmi felelősség vállalásért, hogy a közösségek jogai előrébb valók az egyénnél, büszke vagyok, hogy nyitott vagyok a másik ember felé, és megnyugtat a tudat, hogy egy olyan társadalomért harcolunk, mely nem hagyja cserben a szegényeket, az öregeket, a betegeket, a szenvedőket és az árvákat. Szocialisták nélkül ma nem lenne táppénz, nyugdíj, és nem lenne GYES-GYED. Szocialisták nélkül nem lenne társadalombiztosítás."

Lőrincz István vagyok. Magyarországi fiatal. Magyar, keresztyén, baloldali és liberális, és mindezt vállalom.

32 komment

131. Sikeres az összefogás, ahol sikerül

Se veled, se nélküled

2013. október 15. 16:00 - Alex_W

A Baloldalon vannak a magyar közélet legnagyobb balekjai - tulajdonképp szinte az egész baloldal Orbán minek-is-nevezzem rendszerének a balekja. Vagy esetleg valami rejtett zseni irányítja a háttérből a játékot és tökéletesítette az "ellenség összezavarása és megtévesztése" nevezetű játékot, ezt viszont kétlem.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenzéki erők, az Együtt2014-PM-en kezdve a DK-n át az MSZP-ig az egyedi választókörzetekben és önkormányzati választásokon nagyon jól tudnak együttműködni. Az országos politikában viszont sokszor veszélyesebbek és hamarabb megfojtják kölcsönösen egymást, mint a FIDESZ-t.

A kutya nem az elmúlt-nyolc-évben van elásva, hanem ott hogy a magyar képviselők történelmileg elszakadnak saját kerületüktől, területüktől, sőt egyes esetben az egész valóságtól.. Országos politikában ritka az olyan politikus, aki saját érdekein kívül mást is képvisel, vagy - adj isten - más érdekeit a saját magáé elé tűzve képviselje. Ma egy politikus nem azt nézi, hogy akiket képvisel, azoknak mi az érdeke, hanem fordítva: keres egy csoportot, akiknek érdekei egybeesnek az övével. Sajnos ez mind a "jobb", mind a "bal" oldalra igaz. Történelmi hagyomány ez már minálunk.

Pedig még a bajai időközi is azt mutatja, hogy ha egyszer sikerül összefognia az ellenzéknek, csak és kizárólag látványos csalásokkal lehet megállítani őket. Talán pont ezért fájó, nagyon fájó, hogy Mesterházy inkább elveszít még egy választást, mintsem a lehető legszélesebb összefogást állítaná ki Orbán ellen. Ráadásul ha a 2014-es választásokat elveszíti, azt csak magának köszönheti, s akkor senki sem mossa le róla a politika színpadán, hogy egy igazi lúzer, egy örök vesztes. Ez estben csak egy valamiben reménykedhetünk, hogy nem rántja magával a fiatalokat, az Együtt-PM-et.

Ezzel együtt nagyon úgy néz ki, hogy mégis Gyurcsány lesz a nevető harmadik, akinek minden esélye meglehet a befutásra, egy jól eltervezett, fegyelmezetten végrehajtott lendületes kampánnyal. Kérdés, hogy bírja-e a gyűrődést - s nem járunk vele úgy, mint 2009-ben.

Pedig nem kell egyesülni, nem kell vérszerződést kötni, összeolvadni. Elég egyszerűen megállapodni a "Demokratikus Minimumban", ami szükséges a demokrácia helyreállításához és megerősítéséhez, melyhez kell a kétharmad. Utána, ha nem tudnak megegyezni, még mindig ott van az előrehozott választás lehetősége...

Mert a politikus legnagyobb erénye, ha tovább lát az orránál. Legalább két évvel...

26 komment
süti beállítások módosítása