Az eltévedt demokrata

AlexNet


Liberális - Szocialista szövetség

Öngyilkos MSZP??

2018. január 16. 08:42 - Alex_W

Az egyszerű ellenzéki szavazók körében még mindig népszerű a teljes, a nagybetűs összefogás, hogy egyszer mindenki, Karácsony Gergely, Molnár Gyula, Fodor Gábor, Kunhalmi Ágnes, Gyurcsány Ferenc és Szél Bernadett (egyesek szerint még Vona  Gábor is) egy színpadra áll és együtt vonulnak a Fidesz ellen, egy jelölt, egy lista alapon.

Vágyálom, amit maximum a számítógépek választási kalkulátorai tudnak díjazni.

Ha meg lenne a hajlandóság a feltétel nélküli összefogásra, ha meg lett volna a hajlandóság, hogy mindenki feltartott kezekkel és prekoncepciók nélkül egyszerre ül a tárgyalóasztalhoz, talán működött volna. De lássuk be, mi magyarok, nemzeti hagyományainkhoz híven inkább hiszünk a mexikói felállásban, hogy mindenkinek a fejéhez fogjunk fegyvert. Egyszerűen nem bízunk annyira a szövetségeseinkben, hogy hátat merjünk nekik fordítani.

A hétvégén sokan értetlenül álltak, hogy a szeptember óta létező DK-MoMa szövetség felbomlott. Ahogy e sorok írásakor Gyurcsány Ferenc is megerősítette, az oka az, hogy a Modern Magyarországért Mozgalom és Bokros Lajos nem ért el akkora támogatást, hogy a nevüket felvétele ne okozna komoly fejfájást a Demokratikus Koalíciónak. Mert ugyan a közvélemény kutatások szerint a gyurcsányisták önmagukban érnek 10-13%-ot, de ez épp csak a bejutási küszöb felett lenne egy két neves listával. Ráadásul ha a formálódó szövetséget nézzük, egy DK-Együtt-Moma listára már a 15%-os bejutási küszöb vonatkozna, ami -- tekintve, hogy a választásokon egy meg egy sosem kettő -- kockára tenné mindhárom párt bejutását a Parlamentbe.

Megjegyzem a MoMa álláspontja is érthető, hisz ha most nem tüntetik fel a nevüket egy listán akkor törlik őket. Igaz a Mozgalom támogatottságával egy országos lista indítása is nehézkes lenne. Lehet, hogy számukra az lenne a legjobb, a legtisztességesebb, ha platformként testületileg egyesülnének a DK-val. Mondjuk Magyarországon ennek az esélye pont annyi, mint a teljes összefogásnak.

Hozzáteszem, az MSZP pont ezt a hibát követte most el. Ha lehet hinni a pletykáknak és Fodor Gábornak, akkor már formálódik egy MSZP-Párbeszéd-Liberálisok lista, aminek még matematikailag sincs ki a 15%-a. Mondjuk a Liberálisoknak a MoMá-hoz hasonlóan még az 1% se. Vagyis a nagy összefogás kényszerben a Szocialista Párt jó eséllyel aláírta a halálos ítéletét. Mondhatni kész öngyilkosság. Innentől őket csak az mentheti meg, ha a DK-t vagy az LMP-t be tudják vonni, ami jelenleg esélytelennek tűnik.

Úgy hogy remélem csak félreértés az egész.

Vagyis jelenleg el lehet engedni a népszerű slágertémát, az összefogást, inkább izguljunk a minél teljesebb együttműködésért. Vagy mindenki a saját ízlése szerint.

15 komment

187. Botka az MSZP miniszterelnök jelöltje

Mesterséges viharok

2017. január 24. 10:00 - Alex_W

Mikor Botka László beszállt a miniszterelnök-jelölti versenybe, a baloldali plebsz halkan suttogott titkos, ám nem titkolt vágya teljesült. Ezzel együtt beteljesedni látszik egy régi átok is: akit Isten meg akar verni, annak teljesíti a kívánságait.

Lássuk ki az a Botka László: 15 éve Szeged polgármestere, ám a parlamenti munka sem idegen tőle: 1994 és 2014 közt két szakaszban összesen 16 évig volt az országgyűlés tagja, ahonnan legutóbb a megváltozott összeférhetetlenségi szabályok miatt távozott. Komolyabb botrányok nem fűződnek a nevéhez, pedig láthatóan régi motoros. És még mindig fiatal: mindössze 46 éves.

Bár Szegeden hangos ellenzéke van, de ez inkább hangerőben nyilvánul meg, hisz 2002-es megválasztásától kezdve nem tudták igazán megszorongatni, mindig magabiztosan zsebelte be a polgármesterséget. Még akkor is, amikor a közgyűlésben többségben ült az ellenzéke. És ami nagyon csodálatos ezekbe a konfliktusokba Szeged sem roppant bele, sőt.

Szóval Botka László tud valamit. Nem véletlen kapacitálták már évekkel ezelőtt is az MSZP-ben, hogy legyen elnök, legyen a párt későbbi miniszterelnök jelöltje.

Most hogy ő lett, a balos sajtó-blogok a baloldali mikro-pártoknál is hevesebben ugrott a témára, hogy milyen lesz, ha a két erős ember, a Demokratikus Koalíció Gyurcsány Ference és az anyapárt MSZP Botka Lászlója egymásnak ugrik: mindenki vérontást vizionált. Vagy inkább: mindenki előre dörzsölte a kezét, hogy milyen jó kis vére ütközet lesz itt: fújták a szelet, hátha vihar lesz belőle.

10b.jpg
Botka és Gyurcsány: nyerő páros?

 

Pedig igazából Botka és Gyurcsány közt nincsenek kibékíthetetlen ellentétek. Sőt szerintem mind a két ember realista annyira, hogy felülemelkednek olyan apróságokon, hogy ki van a listán. Különösen azért, mert a miniszterelnök semmit sem ér, ha nincs valaki, aki a parlamenti többségét vezeti, márpedig amennyire jó lenne Botka miniszterelnöknek épp oly jó és fontos lenne, hogy Gyurcsány vezesse a parlamenti többséget, ami leveszi miniszterelnök válláról a törvényalkotás nehézségeit, hogy a kormány a kormányzásra koncentráljon. Mert nem hiszem, hogy Gyurcsánnyal ne lehetne nyerni, de nélküle közel lehetetlen. Kell lennie egy okos és reális középútnak.

Ez az út, amitől Orbán retteg, mert így nem nyerhet.

Ami pedig az Együttet és a Párbeszédet illeti: uraim négy évük volt arra, hogy tábort építsenek, áttörést érjenek el, üzenetüket mégsem hallotta meg a magyar társadalom. Szerintem az is a realista liberális demokrácia része, hogy időnként felismerjük mikor kell kompromisszumot kötni. Máskülönben ők sem jobbak az olyan szedett-vedett blognál (mint ez), nem többek mesterséges viharkeltésnél.

A Párbeszéd előválasztása - ami alapján elutasítják Botkát - jó ötlet, de lássuk be, elkésett. Idegen és szokatlan, mire megszerveznék és elmagyaráznák a liberális plebsznek, hogy miről van szó, már rég a kampányból veszik el az értékes idő. Márpedig az óra vészesen fogy. Példát mutatok: imádom az előválasztás gondolatát: mégis -slutty! - elengedtem.

Az Együtt-nek javaslom hogy változtasson nevet, mondjuk Magyar Virtus-ra. Az Együtt név értelmetlen, sőt inkább ordas hazugság, hisz lassan a választóktól is sikerül magukat különválasztani, mert szimpla értelmetlen virtuskodásból szeretne külön indulni. Még az sem biztos, hogy Külön több Együttes képviselő jutna be az országgyűlésbe, mint  amennyi az Egy Nagy és Közös és Oszthatatlan Listáról, ami egyáltalán nem az ördögtől való. Ez az egész csak egy nagy humbug, ami arról szól, hogy Bajnait elvesztve, az Együtt elvesztette saját hangját, és Zsuzsa, Péter és Viktor ezzel szeretne túlkompenzálni. Persze ez az út is nyitva áll, és nyugodtan végig mehet az Együtt rajta, hisz ha 1%-ot ér el jövőre, már bravúr lesz - de attól még ugyan úgy meghal az egész - izé.

Fejezzük be a mesterséges viharkeltést, mert most nem ennek van itt az ideje. Most szövetségeket kell kötni, s nem háborúzni, most ideje felülemelkedni az egyszemélyi sérelmeken, ideje nagyban gondolkodni - sőt ideje nagyot álmodni: Ideje leváltani Orbánt.

Szólj hozzá!

142. Miskolc kontra Budapest

Együtt kontra Együtt

2014. augusztus 28. 08:00 - Alex_W

Miskolc nem Budapest. Miskolcon a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció és Együtt helyi szervezetei ismerik egymást, és képesek arra, hogy együttműködjenek. Budapesthez képest példamutató volt a helyihatósági választások előkészítése, a jelöltek kiválasztása. A szakmai érvek döntöttek, és az a közös cél, hogy a jelenlegi vezetést leváltsák. Erre a budapestiek képtelenek voltak.

Most mégis a budapesti Együtt veri el a port a Miskolci csapaton.

Náluk ez a demokrácia?

Én megértem, hogy az Együtt-PM budapesti gárdájának kínos dr. Pásztor Albert személye, kínos az a régi immár négy-öt éves mondat. Kínos nekik, hogy magyarázkodniuk kell, kínos nekik, hogy egy, a liberalizmust csak tankönyvekből ismerő embernek el kell magyarázni, hogy mi a különbség a rasszizmus és egyetlen, félreértett, kiragadott és számtalanszor megbánt és tisztázott mondat között. De ők ezért kapják a fizetésüket.

A két hónappal ezelőtti nagy tiltakozó akciójuk során - amikor érdekes módon hirtelen jutott ideje mind Szigetvári Viktornak, mind Karácsony Gergelynek lejönnie Miskolcra, ami első és utolsó volt a 2014-es kampányidőszakokban - kifejetették már ezt. Utána beállt egy status quo: az országos elnökség, úgyis mint Együtt-PM (így országosan),, nem támogatta a polgármester jelöltet, ezért  le is lettek takarva a párt logók a plakátokon. A helyi szervezet viszont logók nélkül, munkával, szervezetileg és erőforrásaival továbbra is támogatja. Kész, ez egy tisztességes, elfogadható, még valamelyest demokratikus megoldás is lett.

Tegnap ezt a status quo-t rúgta fel az Együtt országos elnöksége, mikor leváltotta Iván Tamás miskolci elnököt. Ami több kérdést felvet.

Egyrészt, s ez a nagyobb: miféle demokratikus párt az, ahol Budapesti központ jelöli ki, hogy kit támogathat egy helyi szervezet, egy helyi ügyben? Visszatekintve végig csak az látszik, hogy a budapestiek szerint a miskolciak, sőt a vidékiek, nem értik a demokráciát, nem értik a politikát, nem értik a liberalizmust; fogni kell a kezüket, hisz még azt sem tudják, hogy kit tudnak támogatni, ki az aki nyerhet. Egy demokratikus pártban, akinek a zászlaján a demokrácia szerepel és a jelenlegi rendszert antidemokratizmussal vádolja, hogy lehet, hogy felülről szólnak bele egy helyi ügybe? Miskolc a miskolciaké, és Iván Tamás sem nyilatkozott semmit Falus Ferencről, pedig mint ahogy a sikeres "jeges" videó - az első kampányvideó - "sikere" mutatja, bőven lehetne rajta is fogást találni. Amúgy mi lesz a következő? Pestről fogunk kapni egy listát, hogy ki az a megbízható ember, aki küldött lehet a következő kongresszuson? Kérem, ha így gondolják Budapesten, akkor azonnal jelentkezzenek át a Fideszbe.

Másrészt, hogy higgyenek az emberek egy olyan pártban, melynek vezetője már elismerte, hogy Pásztor Albert nem azonosítható a mondataival, és ő maga is belement egy status quo-ba, amit alig egy hónappal utána saját maga rúgott fel. Ráadásul pont a kampány közepén. A vezetőség megint el akarja amatőrködni a kampányt? Szigetvári Viktor, maga egyre jobban hasonlít Viktorra. Az Orbán Viktorra.

Harmadrészt Szigetvári úrnak sürgősen át kell gondolnia a stratégiáját. Azt, hogy rossz kompromisszumokat kötöttek az országgyűlési választásokon, nem úgy kell kijavítani, hogy az Együtt elszabotál és képtelen mindenféle kompromisszumra. Inkább azt kellett volna kihangsúlyozni, hogy lehet, hogy Debrecenben vagy Budapesten kútba esett az együttműködés, de Miskolcon jól működik. Igenis, tudunk tisztességes alkukat kötni.

Negyedrészt, mint egy mellékesen, milliószor ismételtem már: az hogy valaki liberális még nem feltétlenül jelenti, hogy hülye is. Arról nem is beszélve, hogy egy demokratikus vezetőnek nem az a feladata, hogy megkeresse a legnagyobb közös nevezőt, hanem hogy megemelje. Példát kell mutatnia, hogy okosabb, mint azok, akiket vezet. A politika nem a gyávák sportja. Egy politikusnak időnként igenis bele kell nyúlnia a szarba, hogy eltakarítsa az útból. Az okosabbja ezt természetesen gumikesztyűben teszi. Miskolcon pont ezt teszik.

1 komment

140. Európai Parlamenti választások éjszakája - 2014

Kérem a következőt!

2014. május 26. 09:00 - Alex_W

Megmondom őszintén nem voltam hajlandó este a körmömet rágni: megnéztem egy nagyon jó vígjátékot a Centrál színházban. Választás előtt annyi feltételes, sőt egymással ellentétes információ látott világot, hogy elemző legyen a talpán, aki rendet mer tenni ebben az őskáoszban, mely mértékre jellemző, hogy még azt sem tudták megítélni a szakértők pontosan, hogy a Bajnai-féle vitát ki nyerte.

Estére még cifrább lett a helyzet, amikor a Mandiner szivárogtatni kezdte a híreket - melyek később meglepően pontosak lettek: az MSZP veszített.

Nem kicsit, nem nagyon: ez bizony megsemmisítő vereség. Minden MSZP székházat el lehet adni, a maradékot lerombolni és behinteni sóval. Igazából a mai MSZP-ért nem kár.

Most belekezdhetnék egy nekrológba, de nem teszem. Egy kicsit még korai temetni - bár nem ártana. Mesterházy Attila biztosan megpróbál még keresztbe tenni a változásnak, pedig az egész baloldalnak és főleg a pártjának tenne nagy szolgálatot azzal, ha végleg elköszönne. Ma már számai vannak arról, mennyire nincs semmi keresnivalója a politikában.

Az is igaz, hogy az MSZP válságát könnyű lenne egy bukott pártelnök nyakába varrni, de nem lenne igazságos. Az MSZP-nek ugyanis nem Mesterházy Attila a legnagyobb problémája. Az MSZP mindig is azzal küzdött, ami előbb vagy utóbb a FIDESZ-t is utoléri: mivel nem volt utód nemzedék kinevelve, a párt sosem tudott ritmust váltani. Pontosabban egyetlen egyszer sikerült neki: az azóta - lehet pont ezért - kiutált Gyurcsány Ferenccel. Azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki órási munkát fektetett a Demokratikus Koalícióba, s a nagy rohanásban is mindig figyelt arra, hogy a saját nevével segítsen a fiataloknak és ismertté tegye nem csak a pártját, de annak képviselőit is. Ma egyedül Gyurcsány dolgozik aktívan azon, hogy ne csak most, de húsz év múlva is legyen pártja, egy fiatal, rugalmas, ritmusváltásra kész DK.

Az MSZP válsága - mely tegnap óta már számszerűen sem a baloldal válsága - ugyanis nem más, mint egy generációs, egy megújulási válság. Csak hogy a régi, a kiégett garnitúra ezt nem ismerte fel és pont azokat ijesztette el a párttól, akik a pártért dolgoztak volna. Ennek köszönhetjük ma az Együtt-PM formációját és a DK-t.

Bajnai is bizonyította, hogy ma Magyarországon nem csak a szenvedélyes Gyurcsányista beszédeknek, de a megfontoltabb, kicsit talán elitista, de határozott bal-liberális Együtt-PM-nek is van keresnivalója, talán több is mint amennyi elsőre látszik, hisz Bajnaiék pártja az elmúlt egy évben hibát-hibára halmozott, az elrontott választási szövetségek és elrontott kampányok mellett ért el egy nagyon szép, 7-8 %-közötti eredményt. Fáj belegondolni, hogy a hibák nélkül hol tartana az Együtt-PM korszakváltása.

Az EP választás után egyetlen kérdés maradt nyitott: a jövő. Az, hogy a baloldal vezetésében mennyire tud együttműködni a DK és az Együtt, valamint az, hogy helyi szinten mennyire szeretne keresztbe tenni nekik a haláltusáját vívó MSZP.

Kérdés, hogy Gyurcsány meddig bírja megtartani a lendületét, és kérés mennyi időbe kerül Bajnaiéknak a nagy "újratervezés", egyáltalán újra kell-e tervezni mindent, vagy csak elég elkerülni a múlt hibáit?

Egy valami viszont biztos: a baloldali politika életképes, sőt nagyon is van bázisa ma Magyarországon. Ez nem a baloldal válsága, mindössze szót kér a következő generáció.

9 komment

136. Utolsó két hét 2.

Az új emberek

2014. március 27. 08:00 - Alex_W

Az "elmúlt-nyolc-évezés" ősi Fideszes hagyomány. Olyan reflex, mint kutyánál a nyáladzás: roppant gusztusos. Fröcsögve dobják oda mindig mindenkinek, ha olyan kérdéssel találkoznak, melyre nincs válaszuk, mely őket nem érdekli. A munkanélküliség, a devizahitelesek, a közbiztonság, az oktatás, és az egészségügy, vagy épp a nyugdíjrendszer: minden problémára egy magyarázat van: az "elmúlt-nyolc-év".

A kampányban is szerepet kap, Fideszes aktivisták mai napig nem felejtettek el "elmúlt-nyolc-évezni". Pedig nincs igazuk. Ez a baloldal már nem az a baloldal, amely 2010-ben csúfondárosan kikapott. Ez a baloldal már nem az a kormányképtelen, ötlettelen, megbénult kacsa, amely 4 évvel ezelőtt volt.

A baloldal megújult. A létrejövő új pártok sok új arcot, új embereket hoztak a felszínre. Elég ha csak a jelöltek listáját végignézzük, az ellenzékben a húzónevek, a régi nagyok mellett rengeteg új név van. Új belépők a politika színpadára.

Ezek az emberek motiváltak: őket már Orbán Viktor teremtette, ők Orbán Viktor miatt és ellenében álltak politikusnak. Ezek az emberek Viktornak ismeretlenek, de az embereknek nem. Ezek az emberek őszinték kemények és kitartóak, ezek harcosok. Ezekre az emberekre nem számított Orbán, hisz a totális viktorizmusában fel sem merülhet az, hogy az emberek ellene forduljanak.

Ezekkel az emberekkel nem lehet "elmúlt-nyolc-évezni", semmi közük sincsen hozzá. Ezek az emberek más politikát folytatnak, még őszinték, támadhatatlanok. A FIDESZ kampánygépezet nem tud velük mit kezdeni, sőt ezektől az emberektől félnek. Félnek, mert ezek az emberek okosa, ezek a jelöltek kitartóak, ezek a jelöltek edzettek. Ők azok, akik az utolsó pillanatig harcolni fognak, mert hisznek egy demokratikus, modern Magyarországban, hisznek abban, hogy a politikusoknak a problémákat kell kezelni és végül hisznek abban, amiben Orbán már rég nem: hisznek a saját választóikban.

Az elmúlt nyolc év végleg kimúlt, csak a Fidesz sírja vissza. A nyolcból négy úgyis az övék.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása