Az eltévedt demokrata

AlexNet


186. Verona

Gyász

2017. január 23. 06:00 - Alex_W

Nemzeti gyász nap van, mert a múlthéten a lehető legtöbbet, legdrágábbat veszítettük el: egy darab jövőt. Gyerekeket, akiknek a halálát nem lehet feldolgozni, szülőket, akik túl korán távoztak, akiknek hiánya végig fogja kísérni az itt hagyott gyerekeket.

Egy ország osztozik most a megcsonkított családok fájdalmában.

Egy ország kérdezi, hogyan történhetett meg ilyesmi? Értelmetlen baleset volt csupán, vagy valakinek a súlyos mulasztása, ne adj isten szándékos nyerészkedése okozta a veronai tragédiát? Miért kellett 16 fiatal magyar állampolgárnak meghalnia péntek késő éjjel?

Kiállnék az és az autópálya zajába kiáltanám mindenki fájdalmát, ha ez lehetséges lenne, de igazán senki nem érti meg a fájdalmat, a gyászt, amibe belehasít a szív. Csak a részvét maradt.

És a fogadkozás, hogy bármi is legyen a vizsgálat eredménye, ha lehet mindent megfogunk tenni, mert mindent meg kell tenni, hogy ez többet ne fordulhasson elő. Ha kell követeljük a rendkívüli műszaki vizsgálatát minden busznak, ha kell követeljük az előírások szigorítását és szigorúbb betartatását. Mindenképpen megakadályozzuk hogy még egy ilyen baleset előforduljon holnap vagy jövőre vagy húsz év múlva.

Ennyit tehetünk: részvétünket nyilvánítjuk, osztozunk a gyászban, és fogadkozunk. A taplóságot meghagyjuk másnak.

Nem akarok politizálni, mert a gyász és csend napjai köszöntöttek az országra, de sajnálatosan nem tudok szó nélkül elmenni Balog Zoltán miniszter és nem mellesleg református lelkész vasárnapi nyilatkozata mellett, de csak röviden:

Kedves Balog Zoltán! Add be a lemondásod. Most. Azonnal. Mind miniszteri posztodról, mind lelkipásztori hivatásodról. Mert nem szabad ilyet mondani.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása