Szerencsére nem a magyar állami vezetők ítélik oda a Nobel-díjakat, máskülönben Barack Obamának épp úgy, mint Kertész Imrének vigyáznia kellene, mert ha nem tetszik Orbánnak a mosolyuk, és nem tapsolnak kellően lelkesen, bizony megjelenne náluk egy követségi autó és kilopná a Nobel-díjat a vitrinből.
Hál'Istennek Nobel-díjat nem mi osztunk, nekünk maradnak a Kossuth-díjak.
A Visszavonható Kossuth-díjak. Ezentúl lesznek Kossuth-díjasok és volt Kossuth-díjasok, akik kiestek a rendszer kegyeiből. Sőt lesznek visszakerülők, akik volt és jelenlegi Kossuth-díjasok.
Egy állami kitüntetés mindig a már meglévő teljesítmény elismerése, mint ahogy a miniszterelnöki kinevezés egy választás eredményének az elismerése, utólag egyik sem törölhető. A történelem könyvekből sem fognak hiányozni, csak mögé biggyesztenek egy megjegyzést. Amin nem tudunk változtatni.
Úgy látszik elvárható - és el is várják - hogy egy Kossuth-díjas vigyázzon a szájára, tudja, hol, kit és mennyire kell megtapsolni, és mindig ugrásra készen legyen, mert a rendszert szolgálni kell. Mellesleg Kossuth-díjat még a harminc éve kimúlt Kádár rendszerben sem vontak vissza, még az 1956-ban disszidáltaktól sem.
Az Kádár volt, ez Orbán...