Meglepő eredménytől volt pár hete hangos a sajtó: még a kormánypártot is meglepte - állítólag Giró-Szász András percekig csak hápogott tőle, mint egy kacsa, de állítólag még a szeretett vezírnek is lesett tőle az álla és egy pillanatra levette a szemét az épp aktuális Videoton meccsről - miszerint a fiatalok körében még mindig a Fidesz az állam álompárt.

De nem csak a Fideszt, de mindenkit meglepett. Hogy lehet, hogy az a párt, mely radikálisan megnehezítette a bejutást az egyetemekre, ami tulajdonképp teljesen ifjúság és oktatásellenes, vezet a fiatalok körében?

Egyszerű a válasz: mert cool Fideszesnek lenni. De legalábbis nem égő. Nem jár vele semmilyen egyéb megtiszteltetés, mint a liberálisokkal automatikusan járó homoszexualitás, vagy a baloldallal az automatikusan járó komcsizás. Mert ciki nem Fideszesnek lenni, de ha mégis, akkor legyél Jobbikos.

A bal-liberális körök egyszerűen elvesztették - a tán sose volt - szexiségüket. Egyszerűen nem vonzók.

Az ellenzék ugyanis elfelejtette, hogy nem elég okosnak lenni, de el is kell tudni adni magukat - és Orbán pont ez utóbbiban jó, nagyon jó, sőt világklasszis. Mindent le tud nyomni a híveinek a torkán: a rezsicsökkentés ellenére többet mutató számlákat, a "magyar csoda" ellenére csak stagnáló gazdaságot, növekvő munkanélküliséget és kivándorló fiatalokat; a csökkenő adók ellenére növekvő - és a szegényeken csattanó - állami elvonásokat.

Ennek az ellenszerét nem találja sehol az ellenzék. Se Mesterházy MSZP-je, se Bajnai Együtt 2014-e, de még Gyurcsány Demokratikus Koalíciója sem találja a szexepiljét, pedig vonzerő nélkül, fiatalok nélkül ezt a csatát nem nyerheti meg az ellenzék.

Nem az a gond, hogy papíron nem egyeztek meg. Nem az a gond, hogy nincs meg az az egy ember, aki vezetné az ellenzéket, hanem az, hogy a belső hatalmi harcok miatt az ellenzék nem képes felvenni a kesztyűt Orbán populista ferdítéseivel és hülyeségeivel szemben. Nincs senki, aki kiállna a "komcsizás"-nál és azt mondaná: "Miniszterelnök úr, furcsa dolog komcsizni hallani egy volt KISZ titkárt."

Vagy kiállna a liberalizmus mellett és azt mondaná: "Büszke vagyok arra, hogy liberális vagyok, mert a liberalizmus viszi előre a világot. Liberalizmus nélkül nem lenne köztársaság, sem közteherviselés, sem vallásszabadság. Mert mindaz, ami ma liberalizmus, holnap már a konzervatívok féltve őrzött értéke."

Mert kellene valaki aki megfogalmazza: "Baloldali vagyok. Büszkén vállalom, hogy kiállok a piacgazdaságban is a társadalmi felelősség vállalásért, hogy a közösségek jogai előrébb valók az egyénnél, büszke vagyok, hogy nyitott vagyok a másik ember felé, és megnyugtat a tudat, hogy egy olyan társadalomért harcolunk, mely nem hagyja cserben a szegényeket, az öregeket, a betegeket, a szenvedőket és az árvákat. Szocialisták nélkül ma nem lenne táppénz, nyugdíj, és nem lenne GYES-GYED. Szocialisták nélkül nem lenne társadalombiztosítás."

Lőrincz István vagyok. Magyarországi fiatal. Magyar, keresztyén, baloldali és liberális, és mindezt vállalom.

A múlt hét a rezsicsökkentésről szólt. Ez egy olyan téma, amiről mindenkinek meg van a véleménye, mindenkit érint, mindenki elmondja a magáét. Egyesek politikai csodafegyvernek titulálják, mások szerint Orbán Viktor egyszerűen újrateremti a Kádárizmust. Az áramszolgáltatók lázadoznak, és még a bíróság szerint is törvénytelen. Sokan viszont pont ezért álltak a Kormány mellé, mondván, végre valaki aki törődik velük.

Valahol mindenkinek igaza van, de senkinek sincs teljesen. És senki, de senki sem fogalmazta meg, hogy mi lenne az igazi megoldás.

Nincs igaza azoknak, akik a Kádár-rendszer újjá születését emlegetik, mert a Kádár-rendszer két dolgot jelent azoknak, akik visszasírják: biztos munkahelyet, fizetést és megfizethető árakat. Orbán csak a felét valósította meg: munkahelyet továbbra sem garantál, hisz nem tudja, hogy lehetne munkahelyeket teremteni. Innen nézve a kikényszerített ár stabilitás csak látszat: azoknak, akiknek nehézséget okozott a villanyszámla kifizetése, most is nehézséget fog okozni, és három hónap után úgyis kikapcsolják náluk a villanyt. Az igazság tehát az, hogy a legrosszabb házasságot kötötte meg Orbán: a gazdasági válság bizonytalanságát összeházasította a hatósági árak egy olyan rendszerével, melybe már egyszer belebukott gazdaságilag az Ország.

Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a Kádár-rendszernek sokba került az, hogy papíron megfizethetővé varázsolta az energiaárakat: újabb és újabb hiteleket kellett felvennie, amibe aztán gazdaságilag belebukott. A rezsicsökkentéssel mi is ilyet kockáztatunk: a hatalmas veszteség a lakossági energiaszolgáltatásban arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy a hálózataikat ne fejlesszék, így az elmaradó beruházások miatt nagyon könnyen visszatérhetnek a nyolcvanas évek nagy áramszünetei.

Másrészt azokat az energiaipari dolgozókat sem fogja vigasztalni a csökkentett rezsi, akik az elmaradó beruházások és az energiaszolgáltatók takarékoskodása miatt veszítik el az állásukat.

Harmadrészt a rezsicsökkentés nagymértékben igazságtalan. Azok, akik eddig is megengedhették maguknak, hogy pocsékolják az energiát, hogy 30 fokos melegben éljenek télen, akik versenyt űztek a pompás világításukból, és akkor is mellényzsebből fizették sokkal többet kapnak vissza, mint mi. Nekem havi hatszáz forintot jelentett a rezsi csökkentés. Szóval nem értem, mire fel ez a nagy kommunikációs offenzíva.

Beszéljünk inkább arról, hogy Bécsben, az ottani szolgáltatónál kb. 18 cent(!) egy kilowattóra villamosáram, ami most kb. 57 forint, míg itt ugyanennyi villamosáram körülbelül 47 forint. Ugyanakkor Bécsben az emberek átlag fizetése 1800-2000 euró, ami olyan 540 - 600 ezer forintot jelent - leadózva. Magyarországon sok esetben már szerencsés az, aki a papíron létező 144 000 konvertibilis kemény magyar forintot hazavisz.

Summa summarum: én jobban örülnék annak, ha a nagy csinnadrattával bejelentett, az erő politikájába roppant jól illeszkedő, ámbár kevés fantáziáról, még kevesebb szociális érzékenységről, ám annál több hülyeségről árulkodó rezsicsökkentés helyett a kormány két dologgal foglalkozna:

1. Hogyan lehetne minél több embernek biztos munkahelyet adni? Hogy lehetne megoldani azt, hogy a diplomás fiatalok is megérezzék, hogy Magyarország egy olyan hely, ahol lehet mire építeni. Hogy tudjam lesz munkahelyem jövő héten, jövő hónapban és még a következő 5 évben is.
2. Hogyan lehetne lassan megemelni úgy a dolgozó emberek fizetését, hogy ne infláció legyen a vége, hanem szép lassan az arányok eltolódjanak úgy, hogy kicsi hazánkban is annyi energiát vehessünk fizetésünkből, mint egy osztrák a saját fizetéséből - vagy bármi mást.