Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, a létrejött. Benne élet volt és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

János evangéliuma 1, 1-5

Advent. Semmihez sem hasonlítható, ha mégis kellene, akkor olyasmi érzés, mint a hideg, fagyott téli sötétben feltűnő gyertyafény, melynek fénye és bűvköre melegen takar.

Az adventnek a reményről kell szólnia. Arról hogy a remény gyertyalángja ragyog fel mindenkinek, akinek nem jutott otthon. A remény, hogy bármily küzdelmes is volt a mögöttünk álló esztendő, a jövő több lehetőséget ad nekünk, mint amennyit elvesztünk. A remény, hogy meleghez jutunk a hideg télben, a remény, hogy megmarad az otthonunk, vagy hogy otthonra találunk.

Az advent az alázatról szól. Egy kicsit abbahagyjuk a lökdösődést, egy kicsit félreállunk. Egy kicsit jobban odafigyelünk a többiekre és nem magunkat toljuk a középpontba. Arról szól, hogy észrevesszük azokat, akik minket körülvesznek, a hajléktalant az oszlop tövében, a didergőket, és azokat a családokat, akiknek holnap talán nem lesz mit enni. Vegyük észre azokat akikkel elbánt az élet, és most egy kicsit, pár napra, pár hétre tegyük félre a saját érdekeinket és szélmalom harcainkat, lökdösődéseinket és kardoskodásainkat. Az advent nem rólunk hanem a másik emberről szól.

Az adventi csendről, mely megaláz és közelebb hozza a másik embert hozzád.

Az egyik T betűs autósiskola képviselője besétált az egytemre, és ad hoc elszórt vagy ötven hírdetőlapot az összes tanszéki és egyetemi hírdetőre, amit talált. Megállt a lelkészségnél, úgy gondolhatta két vallás is tetszik neki, mert az evangélikus és katolikus hírdetőtáblára egyaránt kiakasztott egy - egy példányt.

Lehet, hogy az egyháznak van marketing értéke?

Egyszer régen még a Soli Deo Gloria idején egy héten át hallgattam a jeleneések könyvének leveleit. bevallom őszintén nem sok maradt meg belőle. egy levél azonban azóta is időről időre előveszegy érzés, mikor olyan-semilyen dolgokkal kerülök kapcsolatba:

Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! (jelenések, 3:15)

Mindig erre gondolok mikor a fészek szóba kerül. az egyetlen, mi B.ZS.-től maradt és értelme is volt. minden fentartásom B.Zs. ellenében, de nem kellene veszni hagyni az egyetemi gyülekezetet. fel kell tenni a fészeket a térképre, középre!

A középiskolával ellentétben elmondhatjuk, hogy az egyetemen már egyáltalán nem ciki keresztyénnek lenni, mégis mindegyik gyülekezet siralmas állapotan van. különösen a Fészek. olyan ember kell az élére, aki hívő, és tettre kész. Aki akar, tud és mer tenni. Akinek ötletei, tervei vannak.

Mikor a változás szelei fújnak, az optimisták vitorlát bontanak.

Az egyetem az egyetlen olyan hely, ahol tartósan meg lehet fogni azokat, akik később az egyház törzsét foják alkotni. mire várunk akkor?

Aggódom. még nem tudom mi, de valami nem jó ott...