Ezen a télen eddig 89 ember fagyott meg, pedig nem is voltak még igazi nagy, hosszan tartó mínuszok. Úgy néz ki a Fideszesek nem akarnak változtatni azon, hogy minden évben 200-220 ember fagy meg. S ami a legelszomorítóbb: a kihűlt emberek többsége saját otthonában halt meg.

* 

Magyarországon becslések szerint minden 10. háztartásnak nehézséget okoz kifűteni a lakását. Ezt hívják energiaszegénységnek. Ők azok, akiknek minden hónapban választaniuk kell: egyenek-e vagy fűtsenek. Jelentős részük nyugdíjas, akik már ahhoz is gyengék, hogy a szociális vagy kampány időszakban kapott tüzelőt bevigyék, felvágják. Rajtuk nem segít a 3,5%-os nyugdíjemelés, őket nem látja meg a Kormány, nem látja meg a Fidesz-KDNP tagsága. Ezekhez az emberekhez nem ért el a rezsicsökkentés, ismerősük sincs a MOL-nál akinek odaszólhatnának, hogy legyen olcsóbb a fűtőolaj. Pedig ezek az emberek negyven évet ledolgoztak tisztességben, gyereket neveltek, téeszben dolgoztak, háztájit neveltek és tisztességesen adóztak a Magyar Állam törvényei szerint.

Mindeközben a keleti határszélen tízezer számra települnek be papíron orosz és ukrán nyugdíjasok, hogy sok esetben légből kapott hamis igazolásaikkal akasszanak le 200-300 ezer forintos pénzeket, miközben egy fillérrel nem járultak hozzá a nyugdíjalaphoz. Ráadásul ők azok, akik nem a magyar kisboltban költik el a pénzüket, nem a horribilis magyar áfát fizetik meg, hanem a határ túloldalán élnek dúsgazdag emberként. Legfeljebb orvoshoz járnak még át, hisz a magyar egészségügyet, mint papíron  itt élő nyugdijasok, ingyen vehetik igénybe. Azt az egészségügyet, aminek már az itt született és még itt élő, ide adózó magyar állampolgárok ellátására sincs elegendő forrása.

Ha csak a 26 ezeren vannak, ez akkor is évi közel egymilliárd forint, egészségügyi ellátás nélkül. Ezt a pénzt mi dolgozó magyarok rakjuk össze, de ahelyett hogy az itt élő kisnyugdíjasnak adnánk aki felnevelt minket, aki már megszolgálta a magáét, akár tűzifa képében, akár tisztességes - nem 3,5%-os - nyugdíjemelés képében, sehonnai ukránokra költjük, akik még magyarul még annyit sem tudnak helyesen, hogy forint. Mellette élő kisnyugdíjas néni fűtetlen szobája pedig senkinek sem számít.

Az egyszerű ellenzéki szavazók körében még mindig népszerű a teljes, a nagybetűs összefogás, hogy egyszer mindenki, Karácsony Gergely, Molnár Gyula, Fodor Gábor, Kunhalmi Ágnes, Gyurcsány Ferenc és Szél Bernadett (egyesek szerint még Vona  Gábor is) egy színpadra áll és együtt vonulnak a Fidesz ellen, egy jelölt, egy lista alapon.

Vágyálom, amit maximum a számítógépek választási kalkulátorai tudnak díjazni.

Ha meg lenne a hajlandóság a feltétel nélküli összefogásra, ha meg lett volna a hajlandóság, hogy mindenki feltartott kezekkel és prekoncepciók nélkül egyszerre ül a tárgyalóasztalhoz, talán működött volna. De lássuk be, mi magyarok, nemzeti hagyományainkhoz híven inkább hiszünk a mexikói felállásban, hogy mindenkinek a fejéhez fogjunk fegyvert. Egyszerűen nem bízunk annyira a szövetségeseinkben, hogy hátat merjünk nekik fordítani.

A hétvégén sokan értetlenül álltak, hogy a szeptember óta létező DK-MoMa szövetség felbomlott. Ahogy e sorok írásakor Gyurcsány Ferenc is megerősítette, az oka az, hogy a Modern Magyarországért Mozgalom és Bokros Lajos nem ért el akkora támogatást, hogy a nevüket felvétele ne okozna komoly fejfájást a Demokratikus Koalíciónak. Mert ugyan a közvélemény kutatások szerint a gyurcsányisták önmagukban érnek 10-13%-ot, de ez épp csak a bejutási küszöb felett lenne egy két neves listával. Ráadásul ha a formálódó szövetséget nézzük, egy DK-Együtt-Moma listára már a 15%-os bejutási küszöb vonatkozna, ami -- tekintve, hogy a választásokon egy meg egy sosem kettő -- kockára tenné mindhárom párt bejutását a Parlamentbe.

Hozzáteszem, az MSZP pont ezt a hibát követte most el. Ha lehet hinni a pletykáknak és Fodor Gábornak, akkor már formálódik egy MSZP-Párbeszéd-Liberálisok lista, aminek még matematikailag sincs ki a 15%-a. Mondjuk a Liberálisoknak a MoMá-hoz hasonlóan még az 1% se. Vagyis a nagy összefogás kényszerben a Szocialista Párt jó eséllyel aláírta a halálos ítéletét. Mondhatni kész öngyilkosság. Innentől őket csak az mentheti meg, ha a DK-t vagy az LMP-t be tudják vonni, ami jelenleg esélytelennek tűnik.

Úgy hogy remélem csak félreértés az egész.

Vagyis jelenleg el lehet engedni a népszerű slágertémát, az összefogást, inkább izguljunk a minél teljesebb együttműködésért. Vagy mindenki a saját ízlése szerint.

Kovács Zoltán kormányszóvivő interjút adott a Financial Times-nak, melyben legfőképp a civil-törvényről - s persze Soros Györgyről volt szó.

A kormányszóvivő ebben kifejtette, hogy Soros György véleményével szemben, a Fidesz demokrácia felfogásában a civilek nem politizálhatnak s ennek legfőbb oka:

"hogy csak választott képviselők politizálhatnak legitim módon."

Kár, hogy ez csak most jutott eszébe a Kormányszóvivő úrnak és mélyen hallgat, amikor a Civil Összefogás Fórum kezd el politizálni. Érdekes módon hallgat akkor is, amikor a hódmezővásárhelyi római katolikus esperes-plébános politizál a templomban. Sehol sem volt, amikor Erdő Péter szól bele a menekült politikába.

Márpedig sem a CÖF-öt, sem a Római Katolikus Egyház tisztségviselőit nem választották meg, nem tagjai a Parlamentnek, nem részei a törvényhozásnak. Igaz nem is bírálják a kormányt.

Ha csak az alapján teszünk különbséget civil és civil közt, hogy ki van velünk és ki ellenünk, akkor az már nem demokrácia. Csak a diktatúrák támadják ilyen vehemenciával az eltérő véleményeket megfogalmazókat.

A Civileknek, legyenek azok jogvédő szervezetek, egyházak vagy újságírók, igenis elidegeníthetetlen joga, kötelessége ellenőrizni bármilyen hatalmat. A civilek azok, akik véget tudnak vetni a füstös kaszinókban, a privát partikon és vagy egy parlamenti dolgozószobában létrejövő alkuk világának. A civilek ellenőrző funkciója különösen fontos egy olyan kis országban, mint a miénk, ahol mindenki barátja mindenkinek, ahol az egy brancsba tartozás felülírja a hatalom alkotmányos megosztását. A civilek az ország lelkiismerete, a választófülkén kívüli demokrácia.

Ez nem kórság, hanem áldás, s ezt a Fidesz is jól tudja, mert ellenzékben nem egyszer támaszkodott azokra, akiket most ki nem állhat. Pedig ha demokraták vagyunk, akkor a civileket akkor is vállalni kell, amikor támogatnak, de akkor is, ha bírálnak minket.