Érdekes párhuzam fedezhető fel a legkisebb és vitathatatlanul legagresszívebb ellenzéki pártban és a legnagyobb kormánypártban: mind a kettőnek a vezetője kampánynyitó beszédében többet foglalkozott az ellenzékkel, mint kellett volna. A Momentum évadnyitója olyan szereptévesztésről adott bizonyságot, mint a csivava, amin doberman szoftver fut.
A politika meglepően bipoláris, két játék tér van: egy ellenzéki és egy kormánypárti. Ez bizony olyan mint a grund foci: nem az számít hányféle szerelésben vannak a játékosok, csak az számít, hogy tudod melyik kapura megy a támadás, ki van veled és mekkora az összhang.
Épp ezért néztem nagyot, amikor az elméletileg ellenzéki Momentum kormánypártként kezdett viselkedni és az ellenzéki pártokat támadta. Totális szereptévesztés azokat támadni, akikkel kénytelen kelletlen lesz Fekete-Győr András együttműködni, ha tényleg ütni akar a Fideszen.
Lehet és kell kritizálni az ellenzéket. De testületileg nem tudod támadni, nincs olyan, hogy ellenzék csere. Fekete-Győr is inkább azért találta ki, mert a hívei -- akiknek bemesélte, hogy a világmegváltása két perc, egy párt felépítése egy év -- már kezdik elveszíteni a hitüket. Elfelejtette, vagy tán ő maga sem volt vele tisztában, hogy kormányváltás sosem a semmiből jön: több mint egy ciklus folyamatos építkezése kell hozzá.
Ennek fényében lássuk be, a Momentum parlamentbe kerülése is nagy eredmény, a teljesítményük maximuma lenne. Kijózanító látni, hogy Fekete-Győr András a saját és bekerüléséért küzd, de ez a valóság. (Igen, az a valóság, aminek kampányban befogják a száját!) Viszont fogalmam sincs, hogy egyedül a parlamentben hogy fog tudni ütni a kormánypárton, ha nem lesznek hozzá szövetségesei.
Igaz, ez arra nagyon jó, hogy a lehető legtöbb ellenzéki szavazatot elvegye, és ezzel biztosítsa Orbán kétharmadát.
Jellemző erre a fiatal formációra - na nem mintha e sorok írója túl sok évtized tapasztalatával rendelkezne - hogy képtelen felfogni az esélyeket és a azt, hogy mekkora a tét. Lázadnak minden ellen, és mindenkit tehetetlen hülyének látnak, aki előttük élt s dolgozott. Képtelenek megérteni azt, hogy a politika csapatjáték: csak az számít milyen szövetségeket tudsz kötni, mind egyénileg, mind párt szinten.
Ezzel a kampánynyitóval a Momentum sokkal inkább tűnik egy belilult Fidesz vezette kampány formációnak, mintsem valódi pártnak. Gyakorlatilag csak a Fideszbe nem rúgott bele Fekete-Győr - leszámítva a NOlimpia mozgalmát, amiből azért a több ellenzéki párt is kivette a részét. Tulajdonképp a kampánynyitó is ugyan arra az üzenetre, az "ellenzékváltás" irreális víziójára épült fel.