Rezsicsökkenés: hiábavalóság. Egyszer már kifejtettem, hogy a Kádár-rendszer egyszer már belebukott a mesterségesen lent tartott árakba, családok ezrei buktak bele a rendszer bukása után a piaci árakra való át- (vissza-) térésre.

Viszont vannak, akiknek nem számít, hogy a fiuk, lányuk, unokájuknak milyen fejfájást jelent majd, kézzel-lábbal, húsz körömmel kapaszkodnak mindenbe, ami a nosztalgikus Kádár-rendszert idézi.

Beléjük futottam a hétvégén.

Csendes, egyszerű emberek voltak: kellemes délutáni program volt az aláírásgyűjtés nekik, kedélyesen fagyiztak a meleg, délutáni napsütésben. Amikor kivonult a (helyi) televízió, akkor természetesen vezényszóra, jó kádáristaként alkották a tömeget - egy snitt elejéig.

Íme, működik a Káder-rendszer.

De az egészben a legjobb, a Fidesz sárgával felírt mondat volt a kis pult elején: "Magyarország megvédi magát." Ennyi, nincs folytatás, a mondat csak lógott a levegőben, mindenre használhatóan, mint egy svájci bicska. Mert tisztelt Hölgyeim és Uraim, ennek így nincs semmi értelme: hiányzik a lényeg, a folytatás. Valahogy így:

Magyarország megvédi magát: ezért leváltja Vikátorát!

Magyarország megvédi magát: ezért a stadionok helyett iskolát építünk!

Magyarország megvédi magát: iskolába íratjuk a Hoffmann Rózsát!

Magyarország megvédi magát: visszaállítja Alkotmányát!

Magyarország megvédi magát: ültetünk inkább, és nem vágjuk magunk alatt a fát!

Magyarország megvédi magát: munkahelyet és ne közmunkát!

Magyarország megvédi magát: felépíti jövőjét és fenntartható társadalmát!

Magyarország megvédi magát: és állampolgárai lelkiismereti szabadságát!

Magyarország megvédi magát és a tanulás szabadságát!

Magyarország megvédi magát és a választások tisztaságát!

Ha lett volna nökben szellem és tudás... na igen, akkor bele se fogtak volna így a rezsicsökkentésbe.