Ülönk a főiskola dísztermében. Agyam régi, de még aktuális kérdésekre keresi a választ, álmosan, lustán. Egyszerre K. Péter emelkedik szólásra, aki a seniorokat is feladot oszt. Megteheti, senior. De én is az vagyok! - villan át rajtam, pont abban a pillanatban, mikor Peti megemlíti, hogy vegyem át, vagy szálljak be az SDG honlapjának gondozásába.

Döbbenet.

Valamikor nagyon régen egyszer megszabtam a honlap kinézetét. De akkor Lévays voltam, gondtalan gimis. És nagyon régen volt. Akkor én jelentkeztem a feladatra, ma ő(k) kért(ek) meg rá, de akkor is...

"A kör bezáródik." - gondoltam, de nem mondtam sem igent, sem nemet. Egyenlőre sok programozási feladatom van, talán túl sok is gondolom, de be kell vallanom, hogy már hazafelé is forgattam magamban, hogy mi legyen, és nem egyszer kaptam magamat azon, hogy jajj mit hova tennék, mit hova terveznék...

Peti, ha ezt olvasod, akkor nem mondtam még igent.