Tegnap este egy momentumra visszanyerte a józan eszét a kormány, és hirtelen kigyógyult az olimpiai lázálomból. Orbán Viktor ezt zseniálisan csinálta, kiváló ütemérzékkel szállt ki egy felesleges, káros, olyan tipikusan fideszes projektből. Igaz, múlt péntek óta látszott a nagy szellemi erőfeszítés, hogy a Momentum 266 ezer aláírásával látványosan földre került olimpiai pályázatból hogy szálljon ki a kormány - vagyis személyesen Orbán Viktor - a lehető legkisebb veszteséggel.
A hétvégén még úgy látszott, hogy rátolja Tarlós Istvánra, és az elejétől csak nyűgnek tartott fővárosi közgyűlésre a bukást, azt se bánta volna, ha teljes egészében a Magyar Olimpiai Bizottság, személyesen Borkai Zsolt bukik el a pályázattal. Ám a főpolgármester már az elején jelezte, hogy ha ő bukik, a maradék idejében mindent megtesz, hogy vigye magával a kormányt is, Borkai meg eleve kis hal egy cápákkal teli medencében.
Ugyan imádkozhatott volna a csodáért, hogy a Momentum aláírásai kétharmadában érvénytelennek találtassanak, vagy hogy a kampányban megfordítsa az emberek véleményét az olimpiáról, de ezzel hónapokig bokszzsákká változtatja a pártját, kormányát és a legfontosabbat: saját magát. Érthetően ez nem volt neki opció.
Viszont azzal, hogy ma gyávának teteti magát megúszott egy bizonytalan népszavazást, ami ráadásul pont az 2018-as parlamenti választások kampánynyitójában ért volna véget. Valljuk be megállás nélkül ez a két kampány most már egyszerűen túl sok lett volna neki, sem ő, sem megfáradt kampánygépezete nem bírta volna.
Megjegyzem, a magyar miniszterelnök az utóbbi időben magához képest is lassúnak, megfáradtnak, és introvertáltnak tűnik. Mondhatnám megérett a cserére - még Fideszen belül is.
Így viszont egy kampány, és egy kisebb vereség - amit már őszre elfelejt mindenki, és kvázi tiszta lappal indulhat neki a parlamenti választásoknak.
Így tán gyáva volt, de nem hülye. A sikertelenséget egy mozdulattal rákente az ellenzékre, s valljuk be a pártokat sikerült letolt gatyával találnia, hisz korábban a a baloldalon is voltak nagy hívei a Budapesti Olimpiai Mozgalomnak.
Kivéve a a Demokratikus Koalíció, amelynek két Fővárosi képviselője a kezdetektől ellenezte az Olimpiai Pályázatot.
Egyben azt is elérte, hogy a Momentum (mozgalom-e vagy már párt?) hirtelen cél és téma nélkül maradt, és a fiatal szerveződés tagjainak az Együtt tipikus problémájával kell szembenéznie: téma nélkül nagyon nehéz felkelteni és fenntartani az emberek érdeklődését. Az a kérdés a Momentum megőrzi-e impulzus momentumát, és tovább tud-e lépni, vagy a mindennapokban épp úgy elhasználódik, mint a többiek.
A Momentumnak még csak most jön igazán a java, hisz elő kell húznia a Nyerő Témát. Igen ám, de ez nem könnyű, sőt! Könnyedén úgy járhatnak, mint az egyszeri francia politikus, aki ablakából meglátta az utcán hömpölygő tömeget, és így szólt: "Ott a Népem! Meg kell tudnom hova mennek, hogy az élükre állhassak!"
Remélem nem ilyenek, remélem van saját elképzelésük, remélem az olimpián túl is tudnak okozni nekünk egy két meglepő momentumot.
