Az eltévedt demokrata

AlexNet

1956. október 23.

Egység a jövőnkért

2018. október 23. 15:34 - ElPista

Ma mindenki elmondja a maga 56-os beszédét. Ma mindenki úgy tesz, mintha ott lett volna. Ma mindenki a harcolt a Corvin-közben, mindenki vállvetve harcolt Maléter Pállal. Manapság mindenkit elítéltek, sőt majdnem kivégeztek forradalmi cselekedeteiért.

S Isten tudja, mikorra fog lemosódni az a rengeteg hazugság, ami az elmúlt hatvan évben rakódott az ötvenhatos forradalmárok alakjaira.

 

time_manoftheyear_1956_lg.jpg

Time címlap 1957. január 7.-én

 

 Mesemondás!

Lehetett is az valaha!

Hogy egy kicsiny, elszigetelt országnak rokontalan nemzete valaha saját haderejével, kilenc oldalról rárohanó támadás ellen védelmezte volna magát, diadallal, dicsőséggel!

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Pedig az október 23.-i forradalom nem kommunisták ellen szólt fel, nem akartak privatizációt és nem akartak Fidesz-féle demokráciának álcázott maffiaállamot sem. Mindössze az önrendelkezést akarták visszaszerezni, mindenféle személyi kultusz, s megszálló szovjet csapatok nélkül. Nem többet: csak azt, hogy mi rendelkezzünk a saját jövőnkről, s ne kívülről, vagy belülről jövő hatalmasságok limitálják lehetőségeinket.

Nagy Imre sosem tagadta meg hithű kommunista mivoltát, s ez volt a legszebb a forradalomban. A szabad önrendelkezésünk visszaszerzéséért mindenki összefogott, összeállt. Legyenek kommunisták, szocialisták, kisgazdák, vagy dolgozók, egyszerű egyetemista diákok, vagy bármely más nemzeti formáció tagjai, a cél érdekében képesek voltak együttműködni. Nem borultak egymás nyakába,, nem bocsátottak meg a másiknak automatikusan, nem szerették egymást, s nem féltek attól, hogy összemossák őket, de a cél egybekötötte mindegyikük akaratát és lelkét.

Október 23.-n nem Nagy Imrét ünneplem, nem Göncz Árpádot, Maléter Pált, Mécs Imrét, vagy a többi híres vagy ismeretlen szereplőjét a forradalomnak, hanem azt a ritka történelmi pillanatot, amikor a nemzet jövőjéért, a nemzeti önrendelkezésért összefogott kommunista és kisgazda, egyetemista és ipari tanuló, munkás, értelmiségi és katona. Ezt nem kellett volna elfelejteni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alexnet.blog.hu/api/trackback/id/tr314317339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.24. 06:01:42

Göncz Árpádból valamiféle 56-os vezért fabrikálni kissé vicces, izzadségszagú dolog.

S ami biztos: 56-ban a nagy többség nem akart liberális demokráciát.