képzeld magad egy biztosítási ügynök helyébe! Te mennyit kérnél, ha egy atomerőmű igazgatója szeretne biztosítást kötni nálad?

30 éve emberi hülyeség, hiányzó információk, nem alapos kiképzés, felelőtlenség és tervezési hibák előidézték egy láncreakció megszaladását és egy olyan katasztrófát hoztak létre, aminek következményei mai napig csak becsülhetők. Jellemző, hogy az elmúlt harminc év alatt sok ezer ember kockáztatta életét, és még mindig csak a károk lokalizálásáról van szó, nem pedig a felszámolásról - amiről jelenlegi ismereteink szerint még rengeteg ideig nem is lehet szó. Ez Csernobil.

De nem csak Csernobil gondolkodtat el: Three Mile Island, Fukushima, vagy épp Windscale balesetei, katasztrófái mind arra figyelmeztet, hogy a hasadási láncreakció kockázatait a ami napig nem sikerült gazdaságosan az elvárható értékre csökkenteni.

Az hasadási reakció rosszabb, mint egy tűzvész: a tűz egyszer kialszik. A tűz helyén egy két év alatt visszaáll az élet. Újra le lehet telepedni, azonnal biztonságosan lehet növény termelni, és főleg nem kell aggódni azért, mert a szomszéd államban tombolnak a tüzek.

Az atom nem ilyen. Lehetsz akár ezer kilométerre is, az atomkatasztrófa utolér. A sugárzást nem látod, nem kezd el fojtogatni. Ha megérzed már régen rossz. Ráadásul ahol a radioaktív por letapad, ott beépül a természetbe, az ökoszisztémába, a növényekbe és állatokba, év tizedeken keresztül benne lesz az élelmiszereinkben. Megtámadja a sejteket és mind a ami napig csak vázlatosan ismerjük a sugárzás hatásait. Észrevétlen, láthatatlan, de a kínok kínja vár rád, ha megbetegít.

Ha biztosító lennél, vállalnád ezért a felelősséget?

Vajon mennyit kérnél forintban, dollárban, ha szembe kellene nézned azzal, hogy előre nem látható tervezési hiba, emberi felelőtlenség, vagy épp egy természeti csapás, ne adj isten terrortámadás miatt bármikor olyan katasztrófa helyzet állhat elő, hogy egy fél kontinensi embernek kell kártérítést fizetned?

És akkor nézzünk szembe a tényekkel: a Paks2 néven ismert beruházás két orosz gyártmányú (VVER) reaktort tartalmaz, amik egyenkénti teljesítménye nagyobb, mint a Csernobilban felrobbant - szintén orosz gyártású, ám RBMK - reaktoré. Gyakorlatilag közel háromszor akkorák, mint a jelenleg üzemelő blokkok.

Nem kételkedve, sőt elismerve, hogy a Paksi Atomerőmű a lehető legmagasabb színvonalon fejleszti a biztonsági rendszereket, mégis kételyeim vannak arról, hogy képesek lennénk ezt a hatalmas reakciót teljesen kontrollálni és tudnánk "atombiztos" reaktort építeni.

Ennek ellenére vannak társaságok, akik szorosan együttműködve, busás pénzért felelősséget vállalnak az atomerőművekért - Paks esetében a a Magyar Atompool (MA) nyújtja, amelynek tagjai az Allianz Hungária, a Generali és Groupama Biztosító, valamint külföldi partnerek és viszontbiztosítók, amelyek az MA-val kötött szerződések alapján vesznek részt az ügyletben. Persze a csekket sem néhány ezer forintról állítják ki, hanem a legutolsó adat alapján 350 millió forintról. természetesen erősen maximálva, körülbelül néhány tízmilliárd forint értékhatáriig térítik meg az Atomerőmű által okozott esetleges károkat.

Mondanom sem kell, hogy egyáltalán nem fedezné még azt sem, ha csak az erőmű közvetlen környezete szenvedne károkat, nemhogy egy ország rendbetételét.

Szóval, a Magyar Kormány tájékoztathatna arról (mondjuk egy kék információs plakáton), hogy miért vállal be olyan kockázatot, melyre a világ legnagyobb, adott esetben a teljes magyar GDP-nél is nagyobb forgalmat lebonyolító biztosítótársaságai sem hajlandóak felelősséget vállalni?